2015. március 14., szombat

Szeretem a márciust. Március 15-ét is. Esős, többnyire hideg. De határozottan tavasz illatú. Szabadság illatú. A tavasz illatot akkor is lehet érezni, ha hideg van. A szabadságillatot is, nem kell hozzá semmi. Csak érzékelés, belső igény, vágy. Tavaszvágy és szabadságvágy.
            Tavasz, szabadság, szerelem ezek összetartozó dolgok. Jó dolgok, olyanok amiért nem vágja le az ember a cekkert, nem zárja be az összes ablakot a számítógép képernyőjén. Ami miatt nehezen, de felkel reggel, ami miatt megfőzi a húslevest, ami miatt csinálja, nem hagyja, újragondolja.
            Vizes a járda. Esett, vagy esik, vagy csak szitál. Leparkolok, jó korán Pasaréten. Jó ilyenkor járni. Ritkaság, hogy szombaton, amikor nincs ember a láthatáron itt járok. Megcsap a tavasz szag. Ez illetlen, mármint a szag, tehát: a tavasz illat. Szerintem ez szag. A szag is lehet jó. Föld szag van. Egyszerűen föld szag. Csiga, giliszta, moha, nyers gyökér, földszag. Tulipán lándzsás földszag. Krókuszos földszag. Laza talaj, komposztszag. Árvácskázós szag. Barkaszag. Mohaszag. Reményszag. Szerelemszag. Szabadságszag.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése