Itt a július. Lassan már minden diák vakációzhat. A ház egyre melegebb, de összehasonlíthatatlanul hűvösebb nálunk, mint a városban. Esténként egész jó.
A kutya nehezen bírja, egész nap az ajtó előtt fekszik a kövön, azt gondolja leghidegebbnek. A macska jobban bírja, lustán végigalussza a napot, minden kedvenc fotelt, kanapét, díványt végigpróbál. Mindegyiket kényelmesnek találja. Aztán megunja, és leereszkedik a trombitafolyondáron. Vastag ágait használja létrának. Télen, lomb nélkül látszik a technikája, hogyan kapaszkodik, ugrál ágról-ágra. Ilyenkor nyáron eltűnik a levelek, virágok között. Onnan tudom, hogy jön, hogy mozog a bokor szélcsendben is. Az utolsó szökkenéssel már a teraszon van. A gyanútlan vendégek nagy sikoltozására, mert tényleg a semmiből robban elő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése