Kis fontos fények

Hetek óta nagyon korán van sötét. A múlt vasárnapot gyakorlatilag végigaludtam, bár annak a szombat estéhez, na jó éjjelhez, sőt a hajnalhoz is köze volt. Nem bántam meg, de tényleg csendes vasárnap lett, legalább is részemről.

Nehezen mozdulok ki, ha már itthon vagyok. Pedig kellene, többször is, be a városba is, le a faluba is.

Most is ott lenne a helyem. Kiállítást nyitnak. Látom a hegyről, gyönyörűen ki van világítva a templom. Körülötte a vásár, az adventi vásár.

            Emlékszem, hogy utáltam az adventi bazár elnevezést, így kezdtük pedig. Ezzel a névvel. Akkor még csak a templomkertben, a templom tövében pár kis bódényi áruval. Műsor már akkor is volt, benn a templomban. Koncert, zene, gyerekprogram. Azért háborogtam, miért kell adventből is bazárt csinálni, mi értelme ennek. Nem éppen az elcsendesedésről szólna ez az időszak, az elmélyülésről, a figyelemről.

            Aztán elsétáltam a derengő fények közé, nézegettem a portékákat. A második sátornál ismerősök állítottak meg, kérdeztek valamit, arrébb sodort minket a forgatag. Beszéltünk, kicsit fáztunk. Közelebb húzódtunk a tűz közelébe, nézegettem a tűz eszközét, felismertem nagyszombatról, tűzszentelésről. Elnyomtam magamban egy pikírt megjegyzést arról, milyen profán szerepet kapott. Gondolkodtam, lehet-e ennél jobb szerepe „szezon” előtt. Frászt, jó helyen van. Álltunk a tűz közelében, dermesztő hidegben, ahogy ránéztem az órámra, órákig. Aztán néha sárban bokáig, néha esőben, néha jégen órákat. Mert nagy örömet adott együtt lenni. Ott a jégen, néha sárban, néha esőben, néha szélben, de biztosan korom sötétben, már fél ötkor is. Rászoktunk. Kötelező programmá vált, együtt lenni a sötét adventi vasárnapokon, kicsit a tűz körül, forralt borral, gesztenyével. Kötelező, de szeretett program. Számba vettük egymást, hogy mindenki itt van-e, akinek kell. Aki nem volt jelen, kerestük.

            A vásár, a bazár, bocsánat de a program is csak hívó szó lett. A lényeg csak az lett, hogy van egy kis meleg, tűz ebben a kutya sötétben, rettentő hidegben.

            Mostanság pazar helyszín az új főtér, nagyon szép kis egyen bódék világítanak. Örülök, hogy így van.

            Csak nagyon hiányzik a régi. Majd megszeretem, mint annak idején a bazárt. Csak legyen egy kis fény.